1
00:00:00,000 --> 00:00:00,520

2
00:00:00,520 --> 00:00:03,530
>> SPEAKER: Írjunk egy programot, amely
megkérdezi a felhasználót a két szöveget és

3
00:00:03,530 --> 00:00:07,170
majd közli, hogy azok a húrok
jelentése azonos vagy nem azonos.

4
00:00:07,170 --> 00:00:10,290
Már kezdtem minket itt
hívás printf kétszer hívás

5
00:00:10,290 --> 00:00:14,520
GetString kétszer, tárolása a visszatérés
értékeket s és t, ill.

6
00:00:14,520 --> 00:00:17,960
>> Nos, az én ösztönök összehasonlítani a két
húrok lenne, hogy használja az ismerős

7
00:00:17,960 --> 00:00:19,160
egyenlőség operátor -

8
00:00:19,160 --> 00:00:22,070
ha s értéke egyenlő t.

9
00:00:22,070 --> 00:00:28,120
Aztán megyek előre, és a nyomtatási
out "Te gépelt ugyanaz!

10
00:00:28,120 --> 00:00:35,190
Különben, ha ez nem igaz, én csak
majd írja printf ("Te gépelt

11
00:00:35,190 --> 00:00:37,880
különböző dolog!

12
00:00:37,880 --> 00:00:38,850
>> Meglehetősen egyszerű -

13
00:00:38,850 --> 00:00:41,820
Én egyszerűen csak összehasonlításával s ellen
t, és ha ők egyenlő,

14
00:00:41,820 --> 00:00:43,250
nyomtat ki, mint sok.

15
00:00:43,250 --> 00:00:45,450
Nézzük lefordítani és futtatni ezt a programot.

16
00:00:45,450 --> 00:00:51,950
Legyen összehasonlításba 0. / Összehasonlítása
0, mond valamit, hello,

17
00:00:51,950 --> 00:00:54,200
mondani valamit, helló.

18
00:00:54,200 --> 00:00:56,870
>> Sajnos, a program azt hiszi,
gépelt különböző dolog, bár én

19
00:00:56,870 --> 00:00:59,530
egyértelműen gépelt "hello" a
Ugyanígy mindkét alkalommal.

20
00:00:59,530 --> 00:01:00,850
Nos, miért lenne az?

21
00:01:00,850 --> 00:01:03,750
>> Nos, kiderült, hogy ez az egész
idő, vonósok volna egy kicsit

22
00:01:03,750 --> 00:01:06,780
összetettebb, mint egy karaktersor
a motorháztető alatt.

23
00:01:06,780 --> 00:01:11,450
A valóságban, egy sor egy mutató, vagy
cím, konkrétan a cím

24
00:01:11,450 --> 00:01:14,640
Az első karakter az adott
karaktersor.

25
00:01:14,640 --> 00:01:18,640
>> És ha összehasonlítjuk s ellen t
az azonos egyenlőségjel vagyunk

26
00:01:18,640 --> 00:01:23,200
valójában azt kérdezi, ez a cím
azonos azonos erre a címre?

27
00:01:23,200 --> 00:01:26,850
És ez nem lesz a helyzet, ha
a felhasználó által beírt két különböző

28
00:01:26,850 --> 00:01:30,370
vonósok és mi már az úgynevezett getString kétszer
kell kérni őket, mert a memória

29
00:01:30,370 --> 00:01:34,480
hogy getString használ tárolja az első
karakterlánc lehet itt a RAM-ban, de a

30
00:01:34,480 --> 00:01:37,120
memória getString tárolására használt
A második szöveg megy

31
00:01:37,120 --> 00:01:38,760
hogy itt a RAM-ban.

32
00:01:38,760 --> 00:01:42,380
És persze, akkor, a két darabokat
memória különböző címek

33
00:01:42,380 --> 00:01:44,220
az első karakter.

34
00:01:44,220 --> 00:01:46,120
>> Tehát s egyenlő egyenlő t?

35
00:01:46,120 --> 00:01:46,885
Nos, nem.

36
00:01:46,885 --> 00:01:50,510
Ha az s és t mutat a különböző
darabokat a memória, mivel ezek lennének által

37
00:01:50,510 --> 00:01:54,140
hívás getString kétszer, ők nem,
sőt, lesz ugyanaz.

38
00:01:54,140 --> 00:01:57,700
Tehát úgy tűnik, hogy a helyzet, hogy a
összehasonlítani két karakterlánc az intuitív

39
00:01:57,700 --> 00:02:01,050
módon, hogy azt várjuk, karakter
karakter, szükségünk van egy másik technika

40
00:02:01,050 --> 00:02:02,300
összesen.

41
00:02:02,300 --> 00:02:03,902